Túl a félidőn

Csütörtökön töltjük a 26. hetet. A várandós hetek ezúttal tényleg villámsebeséggel repülnek. A két gyerkőc mellett annyi a tennivalóm, hogy nincs sok időm elmélyülni a várandósság csodáiban (az árnyas oldalról nem beszélek, mert azt akarva akaratlanul időhiány mellett is tapasztalom, érzem). De ezúttal nem tudok kismamajógára járni, vagy rendszeresen írni erről. Viszont este, mikor mindenki elcsendesül Hármaska beindul és az az 1-2 óra - míg el nem alszom - a miénk. Ilyenkor szoktam vele beszélgetni, simizni, rá figyelni, tervezgetni, elmélyülni abban, hogy bizony a harmadik kisbabánkat várjuk.

Andris dumák

Bizony, hogy bizony, milyen hamar eljött ez, hogy írásba kell foglalnom, hogy miket mond már Andriska, mert félek, hogy elfelejtem.

Az elmúlt hetekben rohamtempóban fejlődik Andriska beszédje és csak kapkodom a fejemet, hogy milyen ügyesen ki tudja fejezni már a gondolatait.