2013. február 25., hétfő

A harmadik cukormentes hetem

Itt írtam korábban a Zizi által meghírdetett februári kihívásról. Itt találjátok, hogy milyen sikeres volt az első hetem, itt pedig azt, hogy a második kicsit kevésbé.

Túl vagyunk a harmadik cukormentes héten. Ez a hét nekem sokkal könnyebb volt, amint az előző kettő. Szerintem a múlt héten elkövetett bűnözés miatt. Na nem azért, mert akkor bepótoltam az édességhiányomat, hanem mert magam is meglepődtem, hogy mennyire erős a cukor iránti sóvárgásom, csupán két hét kihagyást követően. Ez bevallom, kicsit megijesztett ezért az elhatározásom sokkal erősebb lett.

Most a harmadik héten annyit változtattam, hogy sokkal jobban figyeltem arra, hogy elegendő vizet igyak. Illetve, ha rámtört az édességehetnék, akkor nem halasztottam el a dolgot, ahogy eddig, hanem megettem pár szem aszalt gyümölcsöt. Szerintem az is segített, hogy nagyon pörgős hetünk volt, szinte minden nap volt valamilyen programunk Nórival (baba-mama klub, játszótér, könyvtár, vásárlás stb.). Nem is nagyon lett volna időm sütögetni.
Illetve rájöttem, hogy azért fókuszálok a konyhában a sütésre, mert abban a tévhitben élek, hogy a főzés nem annyira izgalmas, nem tarogathat olyan finom újdonságokat, mint a sütés. És ebben nagyon tévdtem. A héten sok finom új dolgot főztem (pl. vöröslencse leves, spenótos ricottás cannelloni) és sok új receptet kinéztem már. Ezentúl próbálok majd arra is figyelni, hogy változatosabb és egészségesebb ételeket készítsek.

És akkor a végére egy vallomás: vasárnap a délutáni tea mellé elnyammogtam egy szelet zabpelyhes szeletet. Természetesen saját készítésű volt, de ne tévesszen meg senkit a zabpehely. Cseppet sem volt "reform" és nem hiányzott belőle a cukor sem. És ezúttal még csak rosszul sem éreztem magamat a "bűnözésem" utána, sőt :) Kifejezetten jól esett vasárnap délután a kis családom mellett ücsörögni, beszélgetni, teázni és sütizni.
Most esett le, hogy bár én már harmadszorra szegtem meg a cukormentességet (először a palacsintával, aztán a kávés felfújttal -ami amúgy borzalmas volt, de gondolom ez nem az a kategórai, hogy ha nem élvezed, akkor nem is számít- :), de Nóri ügyesen tapossa a harmadik hetet :D Bár alapból kerülöm az étrendjéből a cukrot és szerencsére (még) nem is rajong különösebben az édességekért. Remélem felnőttként sem lesz ilyen sütifüggő, mint az anyukája.
Ja és ma délután, miközben készítettem a szokásos csésze rooibos főzetemet, már azon filóztam, hogy milyen jó lesz megint elcsemegézni egyet ebből a zabpelyhes szeletből... De ellenálltam! Biztatom magamat, hogy mivel hetekig eláll a dobozban a süti, megvár. Illetve azt hiszem pénteken véget ér majd a cukormentességem, mert Balázs szabin lesz és tuti, hogy a reggeli teánkat egy jó kis teázóban fogjuk elfogyasztani, valamilyen finom "danish" kíséretében :) Alig várom! Addig is kitartást mindenkinek, aki a kihívásban részt vesz!
Megjegyzés küldése