2009. március 28., szombat

Első hét Svájcban

Kicsit besűrűsödött a programunk az elmúlt napokban!
Ott kezdem, hogy múlt pénteken elutaztunk Zürich-be. Balázs munkaügyben, én pedig "turistáskodás-ügyben". Múlt hétvégén nem is vesztegettük az időnket: vettünk egy 6 napos Swiss Saver Flexi Pass-t, ami egy korlátlan vonatjegy, amit szabadon választott napokon lehet felhasználni és Svájc területén bármilyen közlekedési eszközzel utazhatunk vele, így a vonaton kívül érvényes minden városban a villamosra, buszra és a tavakon közlekedő hajókra is.

Hogy kihasználjuk a jegy adta lehetőséget, múlt szombaton meglátogattuk a fővárost, Bern-t. Délután innen Mülenen-be mentünk, hogy egy fogaskerekűvel felmenjünk a Nielsen csúcsra. Szerencsétlenségünkre a felvonó nem működött, bár így utólag én nem nagyon bánom - azért egy picit igen! - mert láttam, hogy a pálya iszonyatosan meredek. Azért Mülenen-ben - ami kb. egy két családból álló falu - körülnéztünk egy kicsit. A helyiek furcsán is szemléltek minket, idegeneket, hogy "ezek meg mit csinálnak itt". Jogosan is, hiszen az a hegyoldal gyakorlatilag az övék és ez kb. olyan mintha nálunk a kert végében egyszer csak megjelennének külföldi turisták fényképezőgéppel :) Azért barátságosak voltak. Este jó fáradtan, de sok szép fotóval érkeztünk vissza Zürichbe.

Vasárnap északnak vettük az irányt: megnéztük Schaffhausen-t és a tőle 4 km-re lévő Rheinfall vízesést, ami bár csak 23 méter magas, de Európa legszélesebb (150 méter) vízesése. Gyönyörű időnk volt, így a látvány igen pazar volt.
From 2009-03 Svájc

From 2009-03 Svájc

Innen továbbvonatoztunk Stein am Rhein-be, ami egy nagyon szépen karbantartott német falucska. A képek magukért beszélnek.
From 2009-03 Svájc

From 2009-03 Svájc


A hétköznapokon Balázs szorgalamasan dolgozott, én eközben Zürich-et jártam be keresztül-kasul. Voltam a Nemzeti Múzeumban, a Nemzeti Galériában, sok templomban és hát a városban való kószálás önmagában sem utolsó élmény. Nagyon tetszik Zürich. Első benyomásra a svájciak cseppet sem olyan tartózkodóak és távolságtartóak, mint amilyennek sokan mondják őket. Az óvárosban rengeteg szép, mesés kis utcát találni. A belváros tömve van igényes üzletekkel. Minden világmárka képviselteti magát. A patinás épületek erősen emlékeztetnek Budapest és Bécs építészetére. Sok a kávézó és étterem. Pezseg az élet.
From 2009-03 Svájc

From 2009-03 Svájc

From 2009-03 Svájc


Természetesen a kulináris élvezetekről is muszáj szót ejtenem! A héten elementünk Balázs kollégáival sajt fondue-zni... Az előétel pácolt szárított sonkák voltak, aztán jött a fondue és a végén egy könnyű gyömülcssalátával zártunk. A fondue nagyon ízlett! Kenyérdarabokat kell egy hosszú villára szúrni és az olvasztott sajtba mártani. Bár nem a legkönnyebb étel, de mindenképp ki kellett próbálni. A fondue egyébként különböző, olvasztásra alkalmas sajtokból készül, valamint némi fűszer (pl. fokhagyma, szerecsendió) hozzáadásával. Természetesen minden éttermeknek megvan a maga titkos receptje, ami újra és újra visszacsábítja a vendéget.

Ma a déli részre mentünk, ahol olaszul beszélnek. Megnéztük Locarno kisvárost, ami a Lago Maggiore tó partján fekszik. Az innen induló kisvonattal elmentünk Domodossola-ba, ami már Olaszország területén van. A két város közötti út a Centovalli-n ("Száz völgy") megy keresztül és igazán izgalmas. Rengeteg völgyön át vezet az út és a kilátás lélegzetelállító: szurdokok, vízesések, mindez hidakon, viaduktokon, alagutakon keresztül. A bökkenő a mai nappal csak az volt, hogy végig esett az eső :( . Mi azért élveztük az utazást és amennyire az eső engedte a tájat is próbáltuk befogadni, de fotózni nem nagyon tudtunk.

Holnap Luzern-be megyünk. Valószínű a maihoz hasnolóan borzalmas időnk lesz, de már kinéztünk pár múzeumot, ami érdekes lehet.

Jövő héten - ha minden jól megy - ellátogatok Genfbe, kedden pedig a Glacier Express-en végigzakatolok a Zermatt-ból St. Moritz-ba vezető 7 és fél órás alpesi vasútvonalon. Ez egy különleges vonat, aminek hatalmas panoráma-ablakai vannak és lassan végigmegy az Alpok mentén, gyönyőrű kilátást biztosítva a tiszteletet parancsoló hegycsúcsokra és a közöttük lassan folyó gleccserekre. Remélem a reggel 6 órás indulás megéri majd! :)

2009. március 16., hétfő

Jön a tavasz!

...sőt, szerintem már meg is érkezett!

Tegnap, azaz vasárnap oylan szép idő volt, hogy délután elmentünk Bray-be kirándulni egy kicsit. Én már voltam a Bray Head-en, ami egy magasabb domb, a tetején egy kereszttel, de Balázs még nem járt erre, úgyhogy most felmentünk, hogy ő is lássa.
From 2009-03-15 Bray Head

A Szent Patrick napra való készülődés már látszott: vidámparkot állítottak fel a tengerparti sétány mellett és nagyon nagy volt az élet.
From 2009-03-15 Bray Head

Olyan jól esett végre kimozdulni itthonról, kicsit túrázni és friss levegőt szívni.
From 2009-03-15 Bray Head

From 2009-03-15 Bray Head


Balázsnak van egy brazil kollégája, aki a barátnőjével most költözött át Belo Horizonte-ból Dublinba. Szombat este meghívtuk őket vendégségbe. Csináltunk finom varcsorát és nagyon jókat beszélgettünk. A vacsora után bementünk a városba, természetesen egy salsa klubba, a "La Vie"-be, ami nemrég nyílt és szombatonként nagyon jó a buli és a társaság.

Holnap lesz a Szent Patrick nap. Reméljük szép idő lesz és jó képeket tudunk majd csinálni a fesztiválról. Pénteken már megyünk is Zürich-be, úgyhogy nézegetjük már az utikönyvet, hogy hova menjünk majd.

Mindeközben lelekesen tanulom az angolt. Remélem lesz majd eredménye.

2009. március 10., kedd

Concerto

Múlt héten voltunk Andrea Bocelli koncerten az O2-ben. Még karácsonyi ajándékként kaptam Balázstól a jegyeket. A koncerten az új albumon szereplő dalaival és néhány régi klasszikussal szórakoztatott minket Bocelli ill. a vendégei. Nagyon színvonalas, megható koncert volt, nagyon kellemes estét szereztek nekünk.

A hatalmas stadion tele volt és másnap még egy ugyanilyen teltházas koncertet adtak.

Azért az írek elképsztőek. Kétségem sem volt, hogy a koncert helyszínén lehet majd venni élelmiszert (nasikat, szendvicseket), kaja nélkül nem birják a strapát. Sőt, abban is biztos voltam, hogy alkoholt is árulnak majd bőven. Nem túlzok, de szinte minden második ember kezében volt valamilyen alkohol tartalmú ital. Sőt, láttunk egy csajt (35 év körüli lehetett) aki a koncert kezdése előtt 10 perccel annyira berúgott, hogy majdnem legurult a lépcsőkről. Nem értem, hogy mi a poén abban, ha valaki részegre issza magát egy komolyzenei koncert előtt... Szerintem ő sem értette...

A héten elkezdtem az angol üzleti nyelvet tanulni. Májusban megyek haza nyelvvizsgázni, izgi lesz!

Ezen kívül nem sok van: várom a tavaszt, na meg a jövő hetet! Kíváncsi vagyok milyen Svájc!

2009. március 6., péntek

Honvágy

Nagyon kínzott már a honvágy, ezért hirtelen felindulásból hazautaztam. Kicsit több, mint egy hetet voltam otthon, főleg anyuéknál, vidéken. Az elmúlt hétvégére Balázs is utánam repült, így egy közös hosszú hétvégét töltöttünk otthon.

Nagyon jó volt anyuékkal lenni! Feltöltődve, kipihenve jöttem vissza.

A munkanélküliség nagy előnye a mobilitás, amit igyekszek kihasználni. Két hét múlva Balázs munkaügyben Svájcba utazik és elkísérem. Két hetem lesz majd felfedezni Zürich-et és Svájcot általában. Már nagyon várom!

2009. március 5., csütörtök

+2 film

A lentieken kívül még két filmet néztünk meg a filmfesztivál alkalmával. A harmadik film egy brit sci-fi vígjáték volt, az IT Crowd-os, ír Chris O'Dowd-dal. A film kifejezetten szórakoztató volt, nekem a sztori is tetszett. A történet három barátról szól, akik magánélete nem túl sikeres és vágynak egy igazi kalandra. Egy este szokásos módon a helyi pub-ban söröznek. Az egyikük kimegy a mosdóba, majd visszatérve más időzónában találja magát és furcsa események sorozata veszi kezdetét. Humoros, könnyed, laza film.

Az utolsó film az általam választott Tokyo! névre keresztelt francia-koreai koprodukció. Mint kiderült, ez nem is egy film, hanem három rövidebb művészfilm egymás után. Hát mit is mondhatnék? "Nekem nem jött át" -hogy Pély Barnát idézzem.

Összességében azért jók voltak a filmek amiket láttunk! Kellemes kikapcsolódás volt.

Balázs: Ha jövőre is lesz, akkor biztosan megyünk!